A Tartószerkezet

Ami leginkább megkülönbözteti a fedelest majdnem minden más csarnok épülettől, az az, hogy általában nincs szerkezetként figyelembe vehető padlója. ( pl. a tatinak kivételesen van)
Ez nagyon fontos, mert a tartószerkezet kialakítása, ill. az alapozás megoldását elsőrendűen befolyásolja.
( egy lovardányi felület vasalt beton padlóval való ellátása azonkívül, hogy többnyire felesleges, igen drága, 20x40-es fedelesnél az anyagár 2-3 millió Ft.)
A tartószerkezet anyaga legtöbbször acél, ritkábban fa.(magam jobb szeretem a fát… szebb)
Acélszerkezetű fedelesek: alapvetően kétféle: nagyméretű idomacélból készült keretszerkezet, vagy rácsostartós kialakítású.
A faszerkezetek sajátos kapcsolatkialakítási szempontjai miatt is igen sokfélék lehetnek. Ezen belül készülhet szuperszonikus megoldás a keresztmetszetében gyakorlatilag homogén anyagú ragasztott fa tartókkal.
Ezek úgy készülnek, hogy a terveknek megfelelő sablonba rétegesen fektetik szorosan egymás mellé a kis keresztmetszetű fa elemeket műgyanta kötőanyagban "úsztatva". Így impozáns keresztmetszetű és fesztávú tartó keretelemek gyárthatók. Ezeknek a nagy kereteknek a helyszínre szállítása nem kis feladat.
Az acélszerkezethez hasonló rácsostartós kialakítása fából elég nehézkes, de nem lehetetlen, az erre a célra alkalmas két oldalról a fába sajtolt szeglemezes csomóponti kapcsolat kialakítás viszont nem valami szép látvány.
Tervezői gyakorlatom alapján úgy tűnik, hogy a leggazdaságosabbak az ún. aláfeszített szerkezetek, ezek a legkarcsúbbak. (a hídszerkezetekkel mutatnak rokonságot)